A mássalhangzótörvények a mássalhangzók találkozásakor bekövetkező hangváltozásokat írják le. Ezek a törvények a hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés és nyúlás. Hasonulás A hasonulás akkor történik, amikor két egymás mellé került mássalhangzó közül az egyik úgy változtatja meg a másikat, hogy…

A nyelvi szintek a nyelv különböző egységei, melyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hierarchikus rendszert alkotva. Ez a hierarchia a legkisebb, jelentés nélküli egységektől halad a legösszetettebb, teljes gondolatokat kifejező egységekig. A hierarchia alján a hangok állnak, melyek írásban…

A szótárak alapvetően nyelvészeti segédeszközök, amelyek a szavakat valamilyen szempont szerint rendszerezik. Általában alfabetikus sorrendben követik egymást a szavak, bár léteznek kivételek, mint például a szóvégmutató szótár. Egy-egy szó leíró része a szócikk, maga a szótári alak pedig a szó…

A magyar nyelv, mint minden emberi nyelv, számos rétegből áll, amelyek tükrözik a különböző nyelvközösségek eltérő nyelvhasználatát. Ezek a nyelvváltozatok szókincsükben és a nyelvtan eltérő alkalmazásában különböznek egymástól, és specifikus sajátosságaikban térnek el a köznyelvtől. A…

A nyelv egy rendkívül komplex és egyetemes jelrendszer, amely alapvető fontosságú a civilizáció, a kultúra és a társadalom működéséhez. 1. A jelrendszerek általánosságban A jelek és jelrendszerek lényege, hogy csak addig működnek, amíg egy közösség tagjai elfogadják azokat. Ezek a rendszerek…

A magyar nyelv történetének kutatásához elsődleges forrásként az írásos nyelvemlékek szolgálnak. Ezeket a forrásokat keletkezésük alapján két fő csoportra oszthatjuk: kézzel írott forrásokra (mint például kódexek, oklevelek, levelek) és nyomtatott forrásokra (például bibliafordítások). Típusuk…

A nyelv egy folytonosan változó, dinamikus rendszer, amely évszázadok, sőt évezredek alatt rengeteg változáson ment keresztül. A magyar nyelv jelenlegi állapota évszázados múltra tekint vissza, és tükrözi a nyelvközösség történelmi múltját, életmódját, a más nyelvi csoportokkal való érintkezéseket,…

A tömegkommunikáció egy speciális kommunikációs forma, amely alapvetően eltér a személyközi kommunikációtól, és ma már életünk szerves részét képezi. I. A tömegkommunikáció jellemzői és funkciói A tömegkommunikáció lényege, hogy a közlő által küldött üzenet egyszerre és közel egy időben, egyirányú…

Az emberi kommunikáció nem csupán a beszélt szavakon keresztül valósul meg, hanem számos egyéb nem nyelvi formában is üzeneteket közvetítünk. Ilyen lehet például az integetés, a mosolygás, a szemforgatás, egy táblára mutatás, vagy akár a csípőre tett kézzel állás. Érdekes módon akkor is folyamatosan…

I. A Kommunikáció Alapjai: Definíció és Eredet A kommunikáció egy alapvető folyamat, melynek gyökerei a latin "communis" szóból (jelentése: „közös, köz”) vagy a "communicatio" szóból (jelentése: „közzétesz”) erednek. Lényegében a kommunikáció egy információ mozgásba lendítése, két fél közötti…