Mássalhangzótörvények
Hasonulás, összeolvadás... - hogyan mondjuk és hogyan írjuk őket?

torveny_555x383.jpg

A mássalhangzótörvények a mássalhangzók találkozásakor bekövetkező hangváltozásokat írják le. Ezek a törvények a hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés és nyúlás.

Hasonulás A hasonulás akkor történik, amikor két egymás mellé került mássalhangzó közül az egyik úgy változtatja meg a másikat, hogy helyette új fonéma keletkezik. Ennek két fő típusa van: a teljes és a részleges hasonulás.

  • Teljes hasonulás: Ennél a típusnál az egymás mellé került mássalhangzók közül az egyik teljesen magához hasonlóvá formálja a másikat. Ez lehet hangtani vagy grammatikai jellegű, valamint jelölt vagy jelöletlen.
  • Részleges hasonulás: Itt a két mássalhangzó közül az egyiknek a képzése csak részben közeledik a másik képzéséhez. Két altípusa van:
    • Zöngésség szerinti részleges hasonulás: Ez magában foglalja a zöngésedést, például a "vasgolyó" szóban, ami kiejtésben "vazsgolyó"-ra változik, és a zöngétlenedést, mint a "dobtam" (doptam) vagy "hoztam" (hosztam) szavaknál.
    • Képzés helye szerinti részleges hasonulás: Például a "színpad" szó "szímpad"-ként ejtődik. Fontos megjegyezni, hogy a részleges hasonulás a mai nyelvben jelöletlen, de a nyelvtörténetben számos esetben igazolható a jelöltté válás, mint például a "kesztyű" (eredetileg "kéz" szóval kapcsolatos) vagy a "lélegzik" (a "lélek" szóból).

Összeolvadás Összeolvadás akkor következik be, ha két szomszédos mássalhangzó ellentétét úgy oldjuk fel, hogy helyettük egy harmadik mássalhangzót ejtünk.

Rövidülés A rövidülés azt jelenti, hogy ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé, a hosszút röviden ejtjük. Erre példa a "hallgat" szó, ami "halgat"-ként hangzik, vagy a "jobbra", ami "jobra" lesz.

Kiesés Kiesésről akkor beszélünk, ha három mássalhangzó találkozik egy szóban, és a kiejtésben gyakran a középsőt nem ejtjük ki. Példák erre a "mondta" (monta) vagy a "rajzszög" (rajszög).

Nyúlás Nyúlás során két mássalhangzó közötti mássalhangzó kiejtésben megnyúlik. Ilyen például a "szalag" (szallag) vagy a "kisebb" (kissebb). Ezt a nyúlást azonban írásban nem jelöljük.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyar-tori.blog.hu/api/trackback/id/tr4318890816

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása