A 18. század közepén a Habsburg Birodalom a periféria országai közé tartozott, amelyeknek elsődleges célja a nyugati centrumországokhoz való felzárkózás volt. Ezt a modernizációt az uralkodók felvilágosult abszolutista módszerekkel, felülről bevezetett reformokkal és az állam által irányított…
A felemelkedés útja: A Direktóriumtól a Konzulátusig
A francia forradalom radikális szakaszát követően a végrehajtó hatalmat egy ötfős testület, a Direktórium gyakorolta. Ebben az időszakban tűnt fel a fiatal tábornok, Bonaparte Napóleon, aki sorozatos katonai sikereivel alapozta meg…
A francia forradalom egyik legvitatottabb és legvéresebb időszaka a jakobinus diktatúra, amely 1793 júniusa és 1794 júliusa között határozta meg Franciaország sorsát. Ez az időszak a forradalom radikalizálódásának csúcspontját jelentette, ahol a szabadságjogokat a külső és belső fenyegetésekre…
A felvilágosodás és az abból kibontakozó polgári szabadságjogok alapvetően formálták át a modern világ képét. Ez az eszmei mozgalom a kapitalista fejlődésben élenjáró Angliában született meg, majd Franciaországban teljesedett ki, célul tűzve ki az emberi értelem felszabadítását és a társadalom…
A tudományos világkép átalakulása
A kora újkor előtt a középkori gondolkodást a transzcendentális kérdések uralták: a világot az isteni akarat irányította, a legfontosabb tudománynak pedig a teológiát tekintették. Ezzel szemben a kora újkorban elindult egy természettudományi fejlődés, amely a…
Az angol alkotmányos monarchia kialakulása és az amerikai függetlenségi háború, majd a köztársaság megszületése a modern polgári államberendezkedések alapköveit fektették le. Ez a folyamat a kora újkori Anglia átalakulásával vette kezdetét, ahol a gazdasági és társadalmi változások feszültséget…
A 18. század elején a Habsburg Birodalom és Magyarország viszonya alapvető változásokon ment keresztül. A szatmári béke egy olyan reális kompromisszumot teremtett, amely a magyar nemesség számára előnyös feltételeket és ígéreteket biztosított, lehetővé téve a viszony konszolidálását. Ebben a…
A demográfiai mélypont és a stagnálás okai
A török hódoltság korszaka súlyos nyomokat hagyott az ország népességén. Míg Mátyás király halálakor a lakosság száma körülbelül 3,5 millió fő volt (aminek 80%-a magyar), az 1711-es demográfiai mélypont idejére ez a szám csupán 4 millióra emelkedett, és a…
A magyar történelem egyik legmeghatározóbb fejezete, a Rákóczi-szabadságharc (1703–1711), nem egy hirtelen ötlettől vezérelve, hanem a Habsburg-abszolutizmus elleni mély elégedetlenségből született. Miután a törököket kiűzték az országból, I. Lipót császár fegyverrel meghódított területként…
A 17. század második felében a magyar rendek elégedetlensége a vasvári béke után hágott a tetőfokára, mivel úgy érezték, a Habsburg-udvarban nem bízhatnak meg. Emiatt indult el a Wesselényi-féle rendi szervezkedés (1666–1671), amelynek vezetői – Wesselényi Ferenc nádor halála után Zrínyi Péter,…
