Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkori Európában
Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkori Európában

 

I. A bezárkózás kora: Az önellátó uradalmak világa

A Nyugatrómai Birodalom bukása után az addig egységes mediterrán gazdasági térség darabjaira hullott, ami a távolsági kereskedelem elsorvadásához és a nagyvárosok elnéptelenedéséhez vezetett. Ebben a bizonytalan világban a gazdaság és a társadalom alapegységévé a földesúri uradalom vált, amely egy szinte teljesen önellátó mikrovilág volt.

Az élet középpontjában a földesúr vára vagy ...

Mária Terézia és II. József reformjai
Mária Terézia és II. József reformjai

24.png

A 18. század közepén a Habsburg Birodalom a periféria országai közé tartozott, amelyeknek elsődleges célja a nyugati centrumországokhoz való felzárkózás volt. Ezt a modernizációt az uralkodók felvilágosult abszolutista módszerekkel, felülről bevezetett reformokkal és az állam által irányított gazdaságpolitikával igyekeztek elérni.

Mária Terézia uralkodása (1740–1780)

Mária Terézia a Pragmatica Sanctio alapján került trónra, de uralmát azonnal ...

Napóleoni háborúk és a bécsi kongresszus
Napóleoni háborúk és a bécsi kongresszus

23.png

A felemelkedés útja: A Direktóriumtól a Konzulátusig

A francia forradalom radikális szakaszát követően a végrehajtó hatalmat egy ötfős testület, a Direktórium gyakorolta. Ebben az időszakban tűnt fel a fiatal tábornok, Bonaparte Napóleon , aki sorozatos katonai sikereivel alapozta meg tekintélyét:

  • 1796-os itáliai hadjárata során békére kényszerítette Ausztriát, megszerezve Belgiumot és Lombardiát.
  • 1798-ban Egyiptom ellen indult , hogy megtörje az ...
A jakobinus diktatúra
A jakobinus diktatúra

22.png

A francia forradalom egyik legvitatottabb és legvéresebb időszaka a jakobinus diktatúra , amely 1793 júniusa és 1794 júliusa között határozta meg Franciaország sorsát. Ez az időszak a forradalom radikalizálódásának csúcspontját jelentette, ahol a szabadságjogokat a külső és belső fenyegetésekre hivatkozva felfüggesztették.

Út a diktatúráig

A forradalom korábbi szakaszaiban az alkotmányos monarchia kudarca és XVI. Lajos szökési kísérlete (1791) ...

A felvilágosodás államelméletei, az Emberi és polgári jogok nyilatkozata
A felvilágosodás államelméletei, az Emberi és polgári jogok nyilatkozata

21.png

A felvilágosodás és az abból kibontakozó polgári szabadságjogok alapvetően formálták át a modern világ képét. Ez az eszmei mozgalom a kapitalista fejlődésben élenjáró Angliában született meg , majd Franciaországban teljesedett ki, célul tűzve ki az emberi értelem felszabadítását és a társadalom korszerűsítését.

A felvilágosodás lényege és nagy gondolkodói

A korszak jelmondatát Immanuel Kant fogalmazta meg: „Sapere aude!” , azaz „Merj ...

Az európai világkép változása
Az európai világkép változása

19.png

A tudományos világkép átalakulása

A kora újkor előtt a középkori gondolkodást a transzcendentális kérdések uralták: a világot az isteni akarat irányította, a legfontosabb tudománynak pedig a teológiát tekintették. Ezzel szemben a kora újkorban elindult egy természettudományi fejlődés, amely a mérésekre és a vizsgálatokra alapozva tette lehetővé a világ megismerését. Ez a folyamat alapjaiban ingatta meg azt a nézetet, miszerint az Isten által teremtett ...

A brit alkotmányos monarchia és az amerikai köztársaság működése
A brit alkotmányos monarchia és az amerikai köztársaság működése

18.png

Az angol alkotmányos monarchia kialakulása és az amerikai függetlenségi háború, majd a köztársaság megszületése a modern polgári államberendezkedések alapköveit fektették le. Ez a folyamat a kora újkori Anglia átalakulásával vette kezdetét, ahol a gazdasági és társadalmi változások feszültséget szültek az uralkodó és a parlament között.

Az angol alkotmányos monarchia útja

Az angol fejlődés alapjait a XVI. században VIII. Henrik és I. Erzsébet ...

Magyarország a Habsburg Birodalomban (Pragmatica Sanctio, kormányzat)
Magyarország a Habsburg Birodalomban (Pragmatica Sanctio, kormányzat)

17.png

A 18. század elején a Habsburg Birodalom és Magyarország viszonya alapvető változásokon ment keresztül. A szatmári béke egy olyan reális kompromisszumot teremtett, amely a magyar nemesség számára előnyös feltételeket és ígéreteket biztosított, lehetővé téve a viszony konszolidálását. Ebben a korszakban a „nagyhatalmiság” fogalma is átalakult: a terület és a lélekszám mellett előtérbe kerültek a stabil pénzügyek , a hatékony kormányzás és a jól ...

Magyarország újranépesülése és újranépesítése
Magyarország újranépesülése és újranépesítése

16.png

A demográfiai mélypont és a stagnálás okai

A török hódoltság korszaka súlyos nyomokat hagyott az ország népességén. Míg Mátyás király halálakor a lakosság száma körülbelül 3,5 millió fő volt (aminek 80%-a magyar), az 1711-es demográfiai mélypont idejére ez a szám csupán 4 millióra emelkedett, és a magyarság aránya 50%-ra csökkent . Ebben az időszakban Európa lakossága másfélszeresére nőtt, így Magyarország súlya a kontinensen belül ...

A Rákóczi-szabadságharc okai, céljai, fordulópontjai és a szatmári béke
A Rákóczi-szabadságharc okai, céljai, fordulópontjai és a szatmári béke

15.png

A magyar történelem egyik legmeghatározóbb fejezete, a Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) , nem egy hirtelen ötlettől vezérelve, hanem a Habsburg-abszolutizmus elleni mély elégedetlenségből született. Miután a törököket kiűzték az országból, I. Lipót császár fegyverrel meghódított területként tekintett Magyarországra, és számos olyan intézkedést hozott, amely sértette a rendi jogokat és nyomorba döntötte a népet.

A szabadságharc kiváltó okai

...

süti beállítások módosítása